Harry Potter �s a F�nix Rendje (2007) sz�n�sz
(Becoming Jane) (2007) sz�n�sz
Az eltakar�t�n� (2005) sz�n�sz
Harry Potter �s a T�z Serlege (2005) sz�n�sz
H�lgyek levendul�ban (2004) sz�n�sz
A levendula illata (2004) sz�n�sz
T�l�l�k h�za (2003) (TV film) sz�n�sz
Harry Potter �s a titkok kamr�ja (2002) sz�n�sz
(J.K. Rowling: Harry Potter and Me) (2002) (TV film) sz�n�sz
Gosford Park (2001) sz�n�sz
Oscar-d�j (2002) - Legjobb n�i mell�kszerepl� jel�l�s
Harry Potter �s a b�lcsek k�ve (2001) sz�n�sz
All the King's Men (1999) (TV film) sz�n�sz
Copperfield D�vid (1999) (TV film) sz�n�sz
Szellemtanya (1999) sz�n�sz
Tea Mussolinivel (1999) sz�n�sz
BAFTA-d�j (2000) - Legjobb n�i mell�kszerepl�
Az utols� �sz (1999) sz�n�sz
Washington Square (1997) sz�n�sz
Elv�lt n�k klubja (1996) sz�n�sz
III. Richard (1995) sz�n�sz
Ap�cashow 2. - �jra virul a fityula (1993) sz�n�sz
A titkok kertje (1993) sz�n�sz
Ap�ca-show (1992) sz�n�sz
Hook (1991) sz�n�sz
Szoba kil�t�ssal (1986) sz�n�sz
J�tszani kell (1985) sz�n�sz
Mag�npraxis (1985) sz�n�sz
Agatha Christie: Nyaral� gyilkosok (1982) sz�n�sz
A misszion�rius (1982) sz�n�sz
Tit�nok harca (1981) sz�n�sz
Agatha Christie: Hal�l a N�luson (1978) sz�n�sz
Kaliforniai lakoszt�ly (1978) sz�n�sz
Oscar-d�j (1979) - Legjobb n�i mell�kszerepl�
Golden Globe d�j (1979) - Legjobb n�i alak�t�s
BAFTA-d�j (1979) - Legjobb n�i alak�t�s jel�l�s
Megh�v�s egy gyilkos vacsor�ra (1976) (TV film) sz�n�sz
Utaz�sok nagyn�n�mmel (1972) sz�n�sz
Forr� milli�k (1968) sz�n�sz
A fiatal Cassidy (1965) sz�n�sz
A fontos szem�lyek (1963) sz�n�sz

Angol sz�n�sznõ, teljes neve: Margaret Natalie Smith. Az Essex-beli Ilfordban sz�letett egy oxfordi egyetemi tan�r l�nyak�nt, s az Oxford Playhouse School n�vend�kek�nt tanult a sz�n�sszakm�t. 1952-ben a Szentiv�n�ji �lom egyik elõad�s�n deb�t�lt, s mind�ssze huszonk�t �vesen m�r a Broadwayn is bemutatkozhatott. K�sõbb a neves Old Vic t�rsulat�ban bukkant fel, s a Mary, Mary fõszerep�ben v�lt London-szerte ismert n�vv�. 1963-ban a Brit Nemzeti Sz�nh�z szerzõdteti, amelynek eg�szen a 70-es �vek elej�ig �lland� mûv�sze volt, olyan darabokkal t�ve nev�t legend�ss�, mint Ibsen Hedda Gablere vagy Noel Coward t�bb n�pszerû kom�di�ja.
B�r a 60-as �vektõl moziszerepei is mind jelentõsebbek, a kezdeti idõkben m�gis kev�ss� �rulkodnak Smith West Enden bizony�tott tehets�g�rõl. 1965-ben Laurence Olivier oldal�n tûnt fel az Othello filmadapt�ci�j�ban, mely�rt az Oscar-d�jra is felterjesztett�k. N�gy �vvel k�sõbb pedig m�r gyõztesk�nt t�rt vissza a tengerent�lr�l: a Brodie kisasszony vir�gz�sa c�mû film fõszerep�ben egy excentrikus sk�t tan�t�nõt form�lt meg, mely szerep v�gre nemzetk�zileg is ismert szem�lyis�gg� tette. A 70-es �vekre karrierje vir�gz�snak indult: hol pikareszk figur�kkal (Utaz�sok nagyn�n�mmel), hol dr�mai alak�t�sokkal (Kaliforniai lakoszt�ly) v�vta ki a k�z�ns�g elismer�s�t. Forgatott James Ivoryval (Szoba kil�t�ssal - ism�t egy Oscar-jel�l�s), illetve Makk K�rollyal is (J�tszani kell), n�pszerûs�g�t m�gis elsõsorban olyan k�z�ns�gfilmeknek k�sz�nhette, mint az Agatha Christie-reg�nyeket feldolgoz�, koprodukci�ban k�sz�lt sz�ria (Hal�l a N�luson, Evil Under The Sun) vagy a Whoopie Goldberg oldal�n jegyzett Ap�cashow, illetve Spielberg Peter Pan-feldolgoz�sa, a Hook. Az 1989-ben a kir�lynõ �ltal lovagg� �t�tt Maggie Smith 2001-ben a bestseller n�pszerûs�g�vel is vetekedõ Harry Potter-adapt�ci�ban tûnt fel.