Harry és Luna a vonaton üldögéltek. Egyszer csak Harry megszólalt:
- Észre sem vettem, hogy levágattad a hajad!
- Oh… akkor honnan tudod? – kérdezte Luna.
- Hát azért, mert látom! – mondta szemrehányóan Harry.
- Nem értem! Azt mondtad, hogy észre sem vetted! Talán valaki mondta?
- Nem! Észrevettem! – kiabálta Harry.
- De hát azt mondtad, hogy észre sem vetted! Akkor most észrevetted, vagy nem?
- Jajj! Ne akassz már ki! Hogy lehetsz ennyire… áhh! Nem-Értesz-Soha-Semmit!
- Hát akkor magyarázd el! – kérte Harryt a lány.
- Na jó! Próbáljuk meg! Szóval azért mondtam azt, hogy észre sem vettem, mert későn vettem észre! Nem az első találkozáskor!
- De hát, amikor először találkoztunk, akkor még hosszabb volt a hajam!
- Jajj, nem úgy! Mármint akkor az első találkozásunkkor, amikor már rövidebb volt a hajad!
- Óóóó!
- Szóval észrevettem, csak később! Érted már?
- Azt hiszem! Ó, Harry én úgy szeretlek, melletted olyan sokat tanulhatok! – borult Harry nyakába Luna. – Jé, Harry észre sem vettem, hogy szemüveges vagy!
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!