A szombat annyira mókás volt. Hamarosan újra el kellene mennünk valahova. Mit szólnál egy szerdai ebédhez?

Szeretlek,

Itt megálltam. Szeretlek? Így kellene ezt befejeznem? Nem hiszem, hogy szeretem őt. Vagyis persze kedvelem. Ő a barátom. De szeretlek? Ez nagy lépés. Kitöröltem.

Kedvellek,

Várjunk. Ez rosszabb. Az emberek nem írnak alá dolgokat kedvellekkel. Nem. Ki kellene találnom valami mást. Hmm… Kitöröltem. Mi lenne, ha azt írnám, hogy

Hamarosan találkozunk,

Nem. Ez olyan kétségbeesettnek és rászorulónak hangzik. Úgy hangzik, mint valaki, akinek minden nap látnia kell a barátját vagy belepusztul. Újra kitöröltem. Ennek ilyen nehéznek kell lennie? Úgy értem, igazán. Ez mégiscsak egy befejezés. Vállat vontam és begépeltem

Üdvözlettel, Ginny

A kurzor megállt a küldés gomb felett. Közel, ahhoz hogy rákattintsak, megálltam, elmozdítottam a kurzort és kitöröltem. Az üdvözlettel túl hivatalos. Ezen a szinten már túl kellene lennünk három hónap után. Gyorsan begépeltem egy másik befejezést és elküldtem az üzenetet mielőtt újra kétségbe vonnám magam.

XXX

Leült az asztalhoz és felnyitotta a laptopját. Bejelentkezett a postafiókjába ahol észrevett egy olvasatlan üzenetet. Rákattintott és elolvasta:

Harry,
A szombat annyira mókás volt. Hamarosan újra el kellene mennünk valahova. Mit szólnál egy szerdai ebédhez?
Nem egészen szerelem, de több mint kedvelés, hamarosan látjuk egymást, de ne olyan hamar, üdvözlettel de nem hivatalosan, Ginny
 

Az eredeti történetet ITT olvashatod el :)